casibom norabahis ligobet tipobet sweet bonanza stake hitbet deneme bonusu hitbet hitbet tipobet hitbet hitbet betpark betgaranti deneme bonusu betpark alobet betpark alobet hitbet ligobet betgaranti hitbet tipobet tipobet ultrabet ultrabet betpark betgaranti ligobet bahsegel trendbet betyap betvole trendbet hitbet betist betist tipobet tipobet berlinbet wiocasino tempobet

Száraz Cintia: Diabetes (cukorbetegség): lehetünk jóban? Megküzdés elfogadás: hogyan lehetséges?

A cukorbetegség egy olyan gyakori szomatikus / pszichoszomatikus krónikus betegség, melynek rizikófaktorai között szerepel pszichés állapotunk, illetve a már kialakult betegség kezelésének sikerességében is szerepet játszanak félelmeink, hiedelmeink, megküzdési stratégiáink. Mivel ezek olyan pszichés jellemzők, melyeken változtatni lehet, pszichológusi segítség is szerepet játszhat nemcsak a pszichés, hanem a szomatikus jóllét elérésében. 

A diabetes krónikus jellegéből fakadóan, a diagnózis közlésére adott leggyakoribb reakciók a betegek részéről a tagadás, félelem, és a közöny. Mindezek az elfogadást késleltetik. Mint minden krónikus betegség, az egészség elvesztésével jár, így gyászfolyamat zajlik a betegben, ennek eredménye a betegség elfogadása, egyben a kezeléssel való együttműködés, mely jó esetben a betegség feletti kontroll érzetével jár együtt. A kontroll érzet a tehetetlenség ellen hat, és az elfogadást segíti. A már kialakult betegség következményei kontrollálhatóak. A kontrollt több ponton is tudjuk gyakorolni: 

– érzelmi reakciók kontrollja: pl. saját hatékonyságba vetett hit, humor, stressz kezelés

– társas kapcsolatok kontrollja: kommunikáció fenntartása, társas támogatottság

– fizikai tünetek kontrollja: életmódváltozás (orvos által beállított gyógyszeradagolás, diéta, mozgás, relaxáció)

– betegségről szerzett információk kontrollja: stabil orvos – beteg kapcsolat, aktív részt vétel a terápiában, hiteles információszerzés a betegséggel kapcsolatban (az internetről való tájékozódás a legtöbb esetben inkább fokozza, mint csökkentené a szorongást, hisz nem biztos, hogy a forrás hiteles, illetve a beteg nem tud személyre szabott kérdéseket feltenni).

– motiváció fenntartása (visszaesés megelőzése): miért szedjem a gyógyszert? Miért tartsam a diétát? kérdésekre érdemes megtalálni a személyes választ.

 

A kontroll által egy jobb életminőség alakulhat ki, melynek a depresszió megelőzésében is szerepe van. A depresszió kétszer gyakrabban fordul elő cukorbetegeknél, mint az átlagpopulációban. A hangulati állapot és a vércukorszint mindkét irányban összefüggést mutathat: a depresszív állapot a vércukorszintet kóros tartományba tolhatja, ugyanakkor maga a vércukorszint ingadozás hangulatingadozást eredményezhet. 

Miért fontos a stressz kezelés? A stressz hormonok szintjének emelkedése a vércukorszint emelkedését vonhatja maga után, krónikus stressz a vércukorszint tartós emelkedését eredményezheti, mely cukorbetegség kialakulásához vezethet.

A stressz csökkentésre néhány példa, melyet önállóan is megtehetünk: 

  • Ami elkerülhető, kerüljük el: pl. nemet mondás, környezetváltozás
  • Hatékony időgazdálkodás (lista, feladatok elosztása)
  • Értékek, fontossági sorrend
  • Önjutalmazás
  • Testmozgás (diabetes terápiájában egyébként is fontos, + pozitív érzelmi állapotot, önhatékonyság érzését idézheti elő)
  • Pihenés, alvás
  • Zene (figyelem és légzés befolyása révén hat)
  • Megfelelő táplálkozás (éhezés, koffein a stressz reakciót növeli) 
  • Relaxáció, meditáció
  • Problémaelemzés: tisztázzuk:
  • Mi zavar leginkább a helyzetben?
  • Mi a helyzet pozitívuma, mire tanít?
  • Tudok-e változtatni? Ha nem, hogyan viszonyuljak másképpen? (helyzetek átértékelése).- Ebben segít: empátia, humor.
  • Sokszor nem maga a helyzet, hanem arra vonatkozó hiedelmeink, feltételezéseink, minősítéseink révén válik problémává (pl. irreális elvárások)

Nem adaptív (egészségre káros) megküzdési módok: pl.  dohányzás, mértéktelen alkoholfogyasztás, túlzott testmozgás, nem megfelelő táplálkozás, túlzott gyógyszerfogyasztás (pl. szorongásoldó gyógyszerek egyre növekvő adagban szedése, vagy orvosi tanács mellőzésével önhatalmú adagolás).

A betegség feletti kontroll megszerzésének segítésében, stressz kezelésben, hangulati zavarok kezelésében kap szerepet a pszichológus a team munkában (orvos, dietetikus mellett). Cukorbeteg gyermekek esetén a családterápia is hasznos lehet. A beteg gyermek kezeléssel való együttműködésének megnyeréséhez fontos a szülő együttműködő hozzáállása. Beteg gyermek jelenléte a családban a családi dinamikát, légkört is felboríthatja (csak egy példát említve: anya és beteg gyermek között szorosabbá váló kötelék miatt az egészséges gyermek és/vagy az apa érzelmileg háttérbe szorulhat).

Share your thoughts