Gyermekterápia

Gyermek- és serdülő pszichoterápia

A gyermek-pszichoterápia célja, hogy segítse a gyermek fejlődését akadályozó tényezők felismerését és felszámolását,  lehetőséget teremtve az egészséges lelki fejlődésre. A felnőttek terápiájától eltérően a beszélgetés háttérbe szorul,  nagy szerepet kap a játék, a rajzolás, az alkotás, a fantázia, a bábjáték vagy a mese. Ezek a tevékenységek lehetőséget biztosítanak a gyermek számára a probléma, elakadás, a feszültségek, érzések megjelenítésére, így a nehézségek hozzáférhetővé és feldolgozhatóvá válnak.

A terápia során fontos szerepet kap a gyermek és szülei (vagy gondozói) közötti kapcsolat fejlesztése: cél, hogy ebben a viszonyban pozitív változások történjenek, felszínre kerüljenek a kapcsolatban rejlő erőforrások, és erősödjön mind a gyermek, mind a szülők önbizalma és problémamegoldó képessége. A folyamat során olyan készségek elsajátítása történik, amelyek hosszú távon is támogatást nyújtanak a nehézségek leküzdésében.

A gyermekek gyakran tüneteiken keresztül jelzik, ha fejlődésük akadályba ütközött, vagy nem tudják megfelelően kifejezni érzelmeiket – ezekben az esetekben különösen fontos a pszichológiai támogatás. A tünetek megjelenése függ az életkortól, a gyermek egyéni érzékenységétől és a környezeti hatásoktól. Gyakori, hogy a lelki terhek testi panaszok formájában jelentkeznek (pszichoszomatikus tünetek), mivel a gyermekek még korlátozottan képesek szavakba önteni belső állapotaikat. Fontos hangsúlyozni, hogy a pszichés zavarok nem egyetlen okra vezethetők vissza – azok mindig több tényező együttes hatásának eredményeként alakulnak ki.

Milyen tünetekkel fordulhatnak hozzánk?

•   Kisgyermekkorban gyakoriak az elválási nehézségek, alvás- és étkezési zavarok, a szobatisztasággal kapcsolatos problémák, valamint olyan viselkedések, mint a körömrágás, hajtépkedés. Előfordulhatnak pszichés eredetű testi panaszok is, például hasfájás, ekcéma, asztma, allergia, illetve agresszív viselkedés vagy kommunikációs nehézségek (pl. beszéd elutasítása idegen környezetben, dadogás).
•   Kisiskolás és kiskamasz korban jellemző a magatartási zavarok megjelenése, tanulási-és beilleszkedési problémák, valamint a kortárs kapcsolatok zavara. Gyakoriak a pszichés eredetű testi tünetek, például evési vagy alvási zavarok, tikek, illetve ismétlődő dadogás.
•   Serdülőkorban leginkább a kortárs kapcsolatok zavara, az önsértő viselkedésformák, étkezési zavarok, valamint különféle szorongásos tünetek (kényszeres viselkedés, tikkek, pánik, fóbiák) fordulnak elő.

A legtöbb esetben a szülők a gyermek viselkedésében vagy testi tüneteiben tapasztalt változások miatt fordulnak szakemberhez – különösen, ha az orvosi kivizsgálás nem mutat szervi eltérést. Bár a gyermek maga nem mindig éli meg problémaként a tüneteit, a család számára ezek gyakran aggodalomra adnak okot, és komoly megterhelést jelenthetnek a mindennapokban.

Gyermekpszichoterápia – A közös munka menete

A gyermekterápia a gyermek számára legtermészetesebb kifejezési módon, a játékon keresztül történik.  A személyiség fejlődése, az önismeret elmélyítése másokkal való kapcsolatban, az élmények, érzések és gondolatok megosztásán keresztül történik. A bizalom és biztonság kialakulása azonban csak rendszeres találkozások révén lehetséges.

A terápiás folyamatban a szülőkkel való együttműködés kulcsfontosságú, hiszen a gyermek lelki fejlődése szoros összefüggésben áll a környezetével, elsősorban a családi kapcsolatokkal. A gyermek viselkedésében történő változás nem képzelhető el a szülők támogatása, aktív részvétele és változás iránti nyitottsága nélkül. Éppen ezért a szülők elköteleződése elengedhetetlen feltétele a terápiának.

A gyermekpszichoterápia általánosságban a következő lépésekből áll:

1. Első interjú a szülővel, szülőkkel

A kapcsolatfelvételt követően az első alkalom lehetőség szerint mindkét szülővel történik. Ekkor egy részletes beszélgetés során feltérképezzük a problémát, megismerjük a gyermek életútját, fejlődéstörténetét és a jelenlegi helyzetet. Ezen a ponton a gyermek még nincs jelen – fontos, hogy a szülő nyíltan és zavartalanul tudja megosztani tapasztalatait, érzéseit.

2. Diagnosztikus szakasz – 3–5 alkalom a gyermekkel:

Ezeken a játékos, megfigyelésre és ismerkedésre épülő alkalmakon a gyermek vesz részt, ilyenkor a szakember a gyermek életkorának megfelelő játékokkal, feladatokkal, tesztekkel törekszik a probléma hátterében álló lehetséges okokat feltárni, megérteni.  

3. Szülői konzultáció:

A diagnosztikus szakasz lezárásaként konzultáció következik a szülőkkel. Itt közösen értékeljük a tapasztalatokat, beszélünk a tünetek hátterében húzódó lehetséges okokról, és megbeszéljük, milyen változások történtek, illetve milyen lépések következhetnek.

4. Terápiás munka:

Ha diagnosztikai szakasz alapján szükséges, elindul a gyermek terápiája. A kereteket – a célokat, a gyakoriságot, és a tervezett időtartamot – közösen határozzuk meg. A terápiás folyamat részeként időszakosan szülőkonzultációra is sor kerül,  ahol a szülőkkel együttműködve követjük a változásokat. 

5. Lezárás:

A terápiás folyamat végén közösen tekintjük át az elért eredményeket, és lezárjuk a közös munkát.

Serdülőpszichoterápia

A serdülőkor érzékeny, változásokkal teli időszak, amely egyszerre jelenthet fejlődési krízist, amely testi, lelkéi és kapcsolati változásokkal jár. . Bár ez az életszakasz fokozottan érzékeny, egyben kiváló lehetőséget is kínál a pszichoterápiás munkára – a fiatalok ekkor gyakran fogékonyabbak a változásra.

Ugyanakkor a serdülők leválási törekvései, hangulati ingadozásai és határkereső viselkedése terápiás szempontból kihívásokat jelenthetnek.  

Rendelőnkben szakmailag jól képzett gyermekekkel és serdülőkkel foglalkozó pszichológusok, klinikai szakpszichológusok és gyógypedagógus, családterapeuta kollégáink várják jelentkezésüket:

–   Bálint Mária: Gyermek-és ifjúsági klinikai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus

–   Góth Erzsébet: Klinikai szakpszichológus, pszichodráma vezető, közgazdász-tanár

–   Kerekes Franciska Gyermek-és ifjúsági klinikai szakpszichológus

–   Kocsis Zsófia gyógypedagógus

–   Kozlovky Éva Gyermek-és ifjúsági klinikai szakpszichológus

–   Martényi Nóra Gyermek-és ifjúsági klinikai szakpszichológus jelölt

–   Mácsai Bálint Pszichológus, képzésben levő pár-és családterapeuta

–   Tillmann Lili Pszichológus pár-és családterapeuta, pszichodráma vezető

–   Varga Csaba: Pszichológus, gyermek-és ifjúsági klinikai szakpszichológus jelölt