Esperger Zsófia: Szempontok pszichológus választáshoz

A lelki segítség keresésének útjára lépve hamar szembesülhetünk azzal, hogy mennyire nehéz 

eligazodni rendelők, végzettségek, módszerek között, és végül elköteleződni egy személy mellett. Ismétlődően találkozom olyan tapasztalatokkal, amikor valaki hosszabb és akár tortúrásabb keresés után, több segítői folyamatba való belekezdést követően találja meg a hozzá és problémájához illeszkedő szakembert. Reális külső nehezítő körülmény, hogy pszichológus végzettséggel számos ráépített képzést lehet elvégezni, viszont a színes választékban könnyen elveszhetünk, és nehézzé válhat megítélni, hogy egy-egy probléma milyen szakértelmet kíván. Mi a különbség a pszichológus, klinikai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus vagy a pszichoterapeta végzettségek között? Hogy csak néhányat említsek. Tovább nehezíti a terepet, hogy olyan szolgáltatásokkal is találkozhatunk, melyek a pszichológiai segítségnyújtás ígéretét adják, miközben hátterükben a képzettségnek, szakmai tapasztalatnak, felelősségvállalásnak és minőségbiztosításnak a pszichológus szakmához képest összehasonlíthatatlanul alacsonyabb színvonala vagy jelentős hiánya áll. A fennálló külső nehézségek mellett azonban olyan belső akadályok, nehezítő tényezők is jelen lehetnek, amelyekre szintén érdemes figyelmet fordítani.

A következő írással nem célom, hogy átfogó eligazítást adjak ebben a nagyon összetett és sok háttérismeretet megkövetelő témában. Az interneten több írás is fellelhető azzal kapcsolatban, hogy az egyes végzettségek milyen kompetenciákat takarnak. Inkább szeretnék most olyan belső szempontokat felkínálni, amelyek mentén elindulhat egy tudatosabb választási vagy újra választási folyamatban, és amelyek alapján olyan kérdéseket fogalmazhat meg akár önmaga, akár egy szakember számára, ami a személyiségéhez és problémájához illő segítség megtalálásához viszik közelebb.

Szenvedés és veszély nyomása alatt

Elsőként veszem azt a szempontot, hogy mekkora szenvedést él át, milyen lehetséges kedvezőtlen hatásai lehetnek lelki állapotának a környezetére: szeretteire, munkahelyére vagy tanulmányaira. Ezzel együtt tehát mennyire keres sürgetetten szakembert. Ha valamiféle veszélyeztetettség, nehezen bírható lelki fájdalom mellett keres szakembert, érdemes az állami ellátórendszert is felmérni, vagy legalább olyan szakembert keresni, akinek van tapasztalata, tájékozottsága az állami ellátás területén is. Szintén érdemes olyan szakembert választani, aki mögött szakmai felelősségvállalás és minőségbiztosítás áll. A klinikai szakpszichológusok és pszichoterapeuták az egészségügyi ellátórendszerhez tartoznak, és szakmai felelősségbiztosítással is rendelkeznek. A szupervízió (egy tapasztaltabb és képzettebb kollégával történő rendszeres konzultáció) egy hatékony eszköz, amellyel a pszichológusok a munkájuk minőségét biztosítják. Egyedül pszichoterapeuta végzettség mellett lehetséges a szakma szabályai szerint szupervízió nélkül önálló pszichoterápiás ellátást végezni.

Egy ilyen sürgős helyzetben egy másik átgondolandó szempont lehet, hogy mit vár a pszichológiai kezeléstől. Azt, hogy a szenvedést megelőző állapot visszatérjen vagy esetleg már abban is lát lehetőséget, hogy a korábban egyensúlyinak érzett állapoton változtasson? Lehetséges, hogy erre a kérdésre nehéz válaszolni nyomás alatt. Az is lehet, hogy a megfelelő szakemberrel végzett munka során változik, hogy milyen választ ad erre a kérdésre. Érdemes lehet szem előtt tartani mindenesetre, hogy ha kapcsolatai, munkája vagy akár a saját élete is veszélyeztetett lelki állapotából kifolyólag, érdemes minél képzettebb, tapasztaltabb szakembert találnia rövid időn belül. Amennyiben úgy alakulna, hogy a komoly veszélyek elhárítását követően további terápiás munkára is motiválttá válna, teljesen elfogadható, hogy egy új szakemberrel, új szempontok alapján, új folyamatba kezdjen. És ebben a kevésbé sürgetett helyzetben már sokkal finomabb szempontok is előkerülhetnek, úgy mint az intimitáshoz való viszonya vagy személyiségéből fakadó igényei.

Intimitás és szorongás

Milyen élmény  megmutatni magát, kiváltképp a sérülékeny oldalait egy idegen ember számára? Természetes és érthető módon mindenképpen szorongató. De hogy mekkora szorongást kelt ez valakiben, az nagyon egyéni lehet. Lehet, bele sem gondolt eddig, hogy milyen tapasztalatai vannak ezen a téren. Kinek mutatta meg magát, kiszolgáltatottságát, gyengeségeit, konfliktusait személyes vagy segítő szakmai kapcsolatokban eddig? Milyen élményeket élt át eközben? Milyen gyakran élt át ilyen intim pillanatokat? Sok ember számára akár fenyegető élményt is jelenthetnek az intim pillanatok, akár csak abból kifolyólag is, ha egyszerűen kevés ilyen élménnyel rendelkezik. Minden, ami ismeretlen, ijesztő is lehet egyben. Ha fel tudja mérni, mi a saját viszonyulása ahhoz, hogy saját sérülékenységét megmutassa, már könnyebben átláthatja, hogyan befolyásolhatja ez esetleg szakember választását.

Bemutatok egy lehetséges példát, hogyan hathat az intimitás kérdése a szakember keresésre. Aki erősebben szorong azzal kapcsolatban, hogy megmutasson magunkból sérülékeny vagy konfliktusos részeket, jobban ki van téve annak, hogy a szakember hogyan reagál rá. Erősebben fogja monitorozni a gesztusait olyan jelek után kutatva, amik arra utalhatnak, hogy mennyire fogadja el, mennyire képes vele együttérezni. Ha pedig attól tart valaki, hogy esetleg nem fogadják el, sokkal könnyebben vesz észre olyan jeleket, amit ennek mentén (is!) lehet értelmezni. Teljesen érthető, hogy egy ilyen készenléti állapotban bárki arra törekedne, hogy a szorongásait jó előre enyhítse. Ennek egy útja lehet, amikor nagyon konkrét hasonlóságokkal keres valaki szakembert. Olyat például, akinek megegyező a vallása, aki elfogadását hangsúlyozza az azonos nemű párokkal kapcsolatban, akinek volt már függősége vagy megküzdött egy konkrét betegséggel.

A hasonlóság és a hasonló élmények átélése érzelmi biztosítékot jelenthet arra vonatkozóan, hogy a szakember megérti és elfogadja. Ezzel együtt talán azt is remélheti, hogy nem is kell annyira “elmagyarázni magát”, tehát nem kell átélni azt a kitettséget, ami azzal a jár, hogy őszintén, részleteiben megosztja élményeit, és megmutatja a hozzájuk kapcsolódó érzéseit. Az ilyen konkrétumokban megfogható hasonlóságok keresésének a veszélye, hogy egy illúziót teremthetnek a személyen belül és akár a terápiás kapcsolatban is. Annak az illúzióját, hogy valódi megértésre és együttérzésre találhat anélkül, hogy valójában megmutatná magát. Könnyen előfordulhat, hogy a könnyebbség helyett épp ellenkezőleg, ez egy nehezített terepet jelent a terápiás folyamatban. Hiszen az intimitást előre adottnak érezheti valaki ezáltal, mintha megspórolható lenne az a munka, ami a bizalom fokozatos kialakításával és természetes szorongásaival jár együtt. 

Tehát a kérdés nem az, hogy jelent-e szorongást önmaga megmutatása, hiszen ez természetes, hanem hogy mekkora mértékű a szorongás, és ha erőteljesnek érzi azt, akkor milyen utakon próbálja enyhíteni. Ha arra a felismerésre jut, hogy kifejezetten magas a szorongás szintje egy pszichológussal való találkozás kapcsán, érdemes felkészülni, hogy ezt akár témává tegye. Ha ennek oldásában segítséget kap, az máris egy olyan tapasztalat lehet, ami közelebb viheti a valódi intimitás kialakításában egy terápiás kapcsolaton belül.

Hangolódás magunkra és másokra

A következő szempontokkal arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a személyiségből is eredhetnek olyan sajátos lelki igények, amik befolyásolhatják, kit választ segítőnek. Ezen szempontok esetén arra bátorítok mindenkit, hogy igyekezzen magára hangolódni, és közelebb kerülni ezekhez az igényeihez. A személyiségbeli illeszkedések szilárdabbá tehetik a terápiás szövetséget, kedvezhetnek a terápiás folyamat hatékonyságnak. A következő kérdéseket teheti fel magának: Milyen személyiségű emberekkel működök együtt könnyen, milyen egyezőségek fontosak számomra? De mielőtt átgondolja ezeket a szempontokat, tisztában kell lennie vele, hogy egyáltalán milyen az ítélőképessége ezen a területen. Előfordul, hogy valaki kezdetben pozitívan ítél meg egy kapcsolatot, az előnyös oldalait látja annak, ami aztán váratlan módon megváltozhat, és a kapcsolat hirtelen megromolhat, csalódást okozhat, megszakadhat. Ha áttekintve ezt a kérdéskört azzal szembesül, hogy hasonlóan ingadozó tapasztalatokkal rendelkezik egy kapcsolatok fenntartása terén, érdemes minél képzettebb és tapasztaltabb szakemberre bíznia magát, aki ezeket az esetlegesen könnyen változó kapcsolati élményeket biztonsággal kézben tudja tartani, segít a terápiás kapcsolat stabilitásának fenntartásában, és megelőzi a jelentősebb negatív érzelmi kilengéseket. Végzettség alapján a legalkalmasabb szakemberek ilyenkor a pszichoterapeuták.

A személyiségben illeszkedő segítő választása tehát nem alapvetés, inkább egyfajta pluszt jelenthet. Annak, akinek a kapcsolatai ingadozó természetűek, elsősorban a pszichoterapeuta szakértelme és jártassága fog segítséget jelenteni, és nem feltétlenül önmagában az az élmény, hogy milyen mértékben szimpatizál kezdetben a terapeuta személyiségével. Vannak esetek, amikor a ráhangolódás, intimitás megteremtéséhez idő és erőfeszítés szükségesek. Ezért fontos észben tartani, hogy egy pszichológussal kapcsolatos első tapasztalatai sokat változhatnak, ha lépéseket tesz az intimitás megteremtése felé, például azon keresztül, hogy valós érzéseit megosztja, és közösen igyekszenek megérteni azok forrását. Összességében elmondhatjuk, ha úgy ismeri magát, mint akinek alapvetően jó az emberismerete, és kiszámíthatóan alakulnak emberi kapcsolatai, akkor bátran hangolódjon rá saját személyiségéből fakadó igényeirem és használja azokat iránytűként a terapeuta választás finomhangolásában. Ha nehezebb tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, bízza magát minél tapasztaltabb és képzettebb szakember kezébe, akivel ezeket a nehéz tapasztalatokat is meg tudja osztani.

Amit az élet dob: krízisek, kihívások, veszteségek

A személyiségből fakadó igények mellett élethelyzetek is erőteljesen befolyásolhatják azt, kivel esne jól együttműködni. Nővel vagy férfival? Idősebbel vagy fiatalabbal? Vannak élethelyzetek, amelyek melegebb, gondoskodóbb, inkább anyai minőségeket tesznek vonzóvá, például amikor kikerülhetetlen módon kerül valaki egy súlyosan kiszolgáltatott helyzetbe. De az is előfordulhat, hogy a bátorítás, határozottság, önállóság felé terelés inkább apai minőségei esnének jól, amikor például valamilyen nagyobb kihívással kell szembenézni az életben, és komolyabb teljesítményre kell felkészülni. Vannak krízisek és veszteségek, amelyek olyan intenzív érzéseket kelthetnek, amelyek elfogadható módon figyelembe vehetőek pszichológus választáskor. Ha valakinek például a férfiasságával kapcsolatos súlyos veszteségekkel kell szembenéznie, elfogadható, ha érzelmileg megterhelő lenne számára egy fiatal, vonzó férfi pszichológussal való közös munka. Ezek ugyanakkor nem kőbe vésett szabályok, nagy egyéni eltérések lehetnek abban, ki, hogyan reagál érzelmileg ugyanarra a veszteségre vagy traumára.

Az élethelyzetek kapcsán eddig említett igények esetében egyrészről fontos, hogy figyelembe vehetőek a választás során, ugyanakkor árnyalni is szeretném a képet, hiszen egy pszichológustól a nemétől és életkorától függetlenül kaphat olyan segítséget, ami az aktuális lelki igényeire hangolt. Tehát ha valakinek kevesebb a mozgástere a pszichológus választás terén, mindenképpen bízhat a szakember képzettségében. Ha intenzív negatív érzésekkel küzd a pszichológus személye kapcsán, de például úgy érzi, hogy ezt az élményét megoszthatja vele, és a szakember segítségére van a kapcsolatukban megjelenő nehéz érzésekkel való megküzdésben, jó kezekben tudhatja magát. 

Azt is fontos megjegyezni, hogy annak a mértéke, amennyire egy szakember egy adott érzelmi szükségletet kielégít, változó lehet annak függvényében, hogy valójában mi szolgálja a páciens érdekeit, mi viszi közelebb kitűzött céljaihoz. Tehát a személyiségből és élethelyzetből fakadó érzelmi igények kielégítése legtöbbször egy tudatos szakmai döntés a szakember részéről. Tegyük fel például, hogy erős vágyat érez arra, hogy valaki rendre megerősítse élete fontos döntéseiben. Egy pszichológus nem elégíthet ki egy ilyen erős rátámaszkodási igényt, hiszen a terápiának sosem lehet célja, hogy a szakember függőséget alakítson ki páciensével azon keresztül, hogy döntéshozásban direkt tanácsokkal segíti őt. Direkt tanácsot egyedül a szakmai tudásához szorosan kapcsolódó témákban adhat egy szakember. A döntés folyamatában, a saját szempontok megtalálásában, és a döntésért való felelősség vállalás erősítésében viszont nyújthat segítséget pszichológus. Ez volt a célom a jelen cikk megírásával is.

A cikkben felvetett témáról sok helyen olvashatunk az interneten. A szempontok száma végtelen, és még az is előfordulhat, hogy a felszínen ellentmondásosnak érezzük azokat az útmutatásokat, amelyeket különböző forrásokból kapunk. Pszichológust választani egy összetett és nehéz feladat. Már önmagában az, ha elindultunk ezen az úton, mérlegelünk különböző szempontokat, a motiváltságunkat és alkalmasságunkat bizonyítja.

Ha szívesen olvasna további szempontokról megbízható forrásból, magyar nyelven a következő könyv érhető el a témában:: N. és J. Symington: Hogyan válasszunk pszichoterapeutát?

Azok számára pedig, akik szakemberrel beszélnék át a felmerülő szempontjaikat és kérdéseiket pszichológus keresésük során, egy alkalmas úgynevezett “irányítást” vállalok. További információért kérem, keressen a Thyris oldalán található elérhetőségeken.